„Alarm-reakció”
A Magyar származású Selye János kanadai (montreáli) kutató 1936-ban az „alarm-reakció” fogalmának felállításával indult el a szervezet alkalmazkodási képességének vizsgálatában. Kutatásai mind szélesebb alapon kibontakozva vezettek az „általános adaptációs szindróma”, majd a stressz-elmélet fogalmának pontosabb megalkotásához.
Verzár Frigyes, majd Beznák Aladár megfigyelték, hogy a mellékvese különböző környezeti hatások után megnagyobbodik.
Selye ismerte fel, hogy a mellékvese kéregállománya azonos módon reagál minden a szervezetet károsító behatásra.
Az általános adaptációs szindróma 3 szakaszát különböztette meg.
- készültségi reakció
- a sikeres ellenállás szakasza (amidőn a megterheléshez a szervezet megfeleően alkalmazkodik)
- a kimerülés állapota (amely az ártalmas inger túlságos erőssége, sokasága vagy valamilyen ahhoz csatlakozó károsodás miatt jön létre)
Az első fázisban megnövekedik a vérben a mellélvesekéreg kortikoid hormonjainak mennyisége, a 2.fázisban a fokozott hormontermeléssel együtt megnagyobbodik a mellékvesekéreg állománya, a 3. fázisban pedig a mellékvese tevékenysége kimerül, hormontermelése csökken és a szervezet halála következik be.
Ma már tekintélyes, könyvtárat betöltő irodalma van a Selye kezdeményezte kutatások nyomán világszerte megindult vizsgálatoknak. Ezen kutatások alapprincípiuma és eredményeinek lényege a számtalan ellenőrző vizsgálat tükrében is helytálló és alapvető felismerésnek bizonyult. Kutatásai az egész világon óriási befolyással voltak nemcsak a szorosan vett endokrinológiai kutatásokra, hanem a klinikai szemléletre is és ezen keresztül a gyógyító orvostudománynak is nagy lendületet adtak.
A kutatók széles rétegét inspirálta kutatásokra, amelyek elméletét kiszélesítették és a neuro-endokrin szabályozás központjába állították.
Selye János: Életünk és a stressz- című könyve közérthető formában, didaktikus ábráival világos összefoglalását adja a szerző több, mint 2 évtizedes kutatásai eredményeinek. Könnyen érthető és amellett élvezetes írásmódjával nem csak a szakembereknek szól, hanem a művelt magyar olvasóközönség érdeklődésére is méltán számot tarthat, mert egy érdekes, lebilincselő egyéniségű kutató izgalmas életútját bemutatva vezet el a sok nehézséggel küzdő, de mégis az élet legszebb és egyben legnemesebb örömeit kínáló laboratóriumi kutatások világába.
Lissák Kálmán