„Alarm-reakció”

„Alarm-reakció”

A Magyar származású Selye János kanadai (montreáli) kutató 1936-ban az „alarm-reakció” fogalmának felállításával indult el a szervezet alkalmazkodási képességének vizsgálatában. Kutatásai mind szélesebb alapon kibontakozva vezettek az „általános adaptációs szindróma”, majd a stressz-elmélet  fogalmának pontosabb megalkotásához.

Verzár Frigyes, majd Beznák Aladár megfigyelték, hogy a mellékvese különböző környezeti hatások után megnagyobbodik.

Selye ismerte fel, hogy a mellékvese kéregállománya azonos módon reagál minden a szervezetet károsító behatásra.

Az  általános adaptációs szindróma 3 szakaszát különböztette meg.

  1. készültségi reakció
  2. a sikeres ellenállás szakasza (amidőn a megterheléshez a szervezet megfeleően alkalmazkodik)
  3. a kimerülés állapota (amely az ártalmas inger túlságos erőssége, sokasága vagy valamilyen ahhoz csatlakozó károsodás miatt jön létre)

Az első fázisban megnövekedik a vérben a mellélvesekéreg kortikoid hormonjainak mennyisége, a 2.fázisban a fokozott hormontermeléssel együtt megnagyobbodik a mellékvesekéreg állománya, a 3. fázisban pedig a mellékvese tevékenysége kimerül, hormontermelése csökken és a szervezet halála következik be.

Ma már tekintélyes, könyvtárat betöltő irodalma van a Selye kezdeményezte kutatások nyomán világszerte megindult vizsgálatoknak. Ezen kutatások alapprincípiuma és eredményeinek lényege a számtalan ellenőrző vizsgálat tükrében is helytálló és alapvető felismerésnek bizonyult. Kutatásai az egész világon óriási befolyással voltak nemcsak a szorosan vett endokrinológiai kutatásokra, hanem a klinikai szemléletre is és ezen keresztül a gyógyító orvostudománynak is nagy lendületet adtak.

A kutatók széles rétegét inspirálta kutatásokra, amelyek elméletét kiszélesítették és a neuro-endokrin szabályozás központjába állították.

Selye János: Életünk és a stressz- című könyve közérthető formában, didaktikus ábráival világos összefoglalását adja a szerző több, mint 2 évtizedes kutatásai eredményeinek. Könnyen érthető és amellett élvezetes írásmódjával nem csak a szakembereknek szól, hanem a művelt magyar olvasóközönség érdeklődésére is méltán számot tarthat, mert egy érdekes, lebilincselő egyéniségű kutató izgalmas életútját bemutatva vezet el a sok nehézséggel küzdő, de mégis az élet legszebb és egyben legnemesebb örömeit kínáló laboratóriumi kutatások világába.

Lissák Kálmán

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .